Gadlerek - Vámpírok

A vámpír kifejezés egy nagyon összetett és sokrétű fogalmat takar. A köztudatban a vámpír szó főként egy misztikus, vérivó, emberforma lényt takar. Olyan éjszakai lények, akik nem mehetnek ki a fényre, az éjszaka leple alatt tevékenykednek, és vagy csak úgy mehetnek be egy házban, ha bekopognak és behívják őket (ld.: a Görög mitológiában), vagy a különleges képességeikkel képesek akárhová bejutni, bár megszentelt földre (templomok, kápolnák) többnyire nem. Koporsókban alszanak, félnek a napfénytől, a feszülettől, fokhagymától és a szentelt víztől, legyőzésükhöz karót kell döfni a szívükbe, le kell vágni a fejüket és el kell égetni őket.
 

Fellonok - Vérfarkasok

A farkasember vagy vérfarkas olyan ember, akit egy átok farkassá változtatott. Minden teliholdkor emberi mivoltából kivetkőzve viselkedik. Saját barátját vagy/és szerettét is képes megölni. Ilyenkor öntudatlan, önkontrolállatlan. A vámpírokkal ellentétben a vérfarkasok nem érzékenyek a vallási ereklyékre és szimbólumokra mint például a szenteltvíz vagy a kereszt. Néhány ország mondái szerint a rozs és a fagyöngy biztonságos távolban tartja a vérfarkasokat. A belgák szerint a hegyi kőris árnyékában biztonságban vannak a vérfarkasoktól, míg megint máshol a farkasszőlőt ajánlják a támadások ellen.

Pickalok - Tündérek

Az is gyakori esemény, hogy más, kisebb termetű fajokat sorolnak a tündérekhez (manók, koboldok), az angol "Sprite" kifejezés ugyanis használható mind a koboldokra, mind a tündérekre. Hazánkban tündérnek neveznek olyan mitológiai, mondabeli nőnemű varázslényeket vagy személyeket is, amelyeknek eredete az ókorba nyúlik vissza (pl. nimfák) és a történeteket átvevő népcsoport hiedelemvilágával vegyülve jött létre egy új változat. A régi magyar népnyelv ezen lényeket gyakrabban inkább nem tündéreknek, hanem szépasszonyoknak vagy hattyúlányoknak hívta.