Gadlerek - Vmprok

A vmpr kifejezs egy nagyon sszetett s sokrt fogalmat takar. A kztudatban a vmpr sz fknt egy misztikus, vriv, emberforma lnyt takar. Olyan jszakai lnyek, akik nem mehetnek ki a fnyre, az jszaka leple alatt tevkenykednek, s vagy csak gy mehetnek be egy hzban, ha bekopognak s behvjk ket (ld.: a Grg mitolgiban), vagy a klnleges kpessgeikkel kpesek akrhov bejutni, br megszentelt fldre (templomok, kpolnk) tbbnyire nem. Koporskban alszanak, flnek a napfnytl, a feszlettl, fokhagymtl s a szentelt vztl, legyzskhz kart kell dfni a szvkbe, le kell vgni a fejket s el kell getni ket.
Fellonok - Vrfarkasok

A farkasember vagy vrfarkas olyan ember, akit egy tok farkass vltoztatott. Minden teliholdkor emberi mivoltbl kivetkzve viselkedik. Sajt bartjt vagy/s szerettt is kpes meglni. Ilyenkor ntudatlan, nkontrolllatlan. A vmprokkal ellenttben a vrfarkasok nem rzkenyek a vallsi ereklykre s szimblumokra mint pldul a szenteltvz vagy a kereszt. Nhny orszg mondi szerint a rozs s a fagyngy biztonsgos tvolban tartja a vrfarkasokat. A belgk szerint a hegyi kris rnykban biztonsgban vannak a vrfarkasoktl, mg megint mshol a farkasszlt ajnljk a tmadsok ellen.
Pickalok - Tndrek

Az is gyakori esemny, hogy ms, kisebb termet fajokat sorolnak a tndrekhez (mank, koboldok), az angol "Sprite" kifejezs ugyanis hasznlhat mind a koboldokra, mind a tndrekre. Haznkban tndrnek neveznek olyan mitolgiai, mondabeli nnem varzslnyeket vagy szemlyeket is, amelyeknek eredete az korba nylik vissza (pl. nimfk) s a trtneteket tvev npcsoport hiedelemvilgval vegylve jtt ltre egy j vltozat. A rgi magyar npnyelv ezen lnyeket gyakrabban inkbb nem tndreknek, hanem szpasszonyoknak vagy hattylnyoknak hvta.
|